Információs nap az Európa a polgárokért program civil társadalmi projektjeiről

A Tempus Közalapítvány információs napot szervez az Európa a polgárokért program civil társadalmi projektek pályázati kategóriájáról.

A rendezvény időpontja: 2016. január 29., 10.00-14.30

A rendezvény helyszíne: Tempus Közalapítvány (1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.)

Civil társadalmi szervezetek által kezdeményezett projektek – azon projekteket támogatja a program, melyek során a polgárok olyan témákat dolgoznak fel, melyek közvetlen kapcsolódnak az európai uniós szakpolitikákhoz, lehetőséget teremtve ezáltal a közvetlen részvételre a döntéshozatali folyamatokban. A támogatott tevékenységek magukba foglalják a társadalmi szerepvállalás és szolidaritás előmozdítását, a vélemények összegyűjtését, és az önkéntességet. Elsősorban a nagy, átfogó, európai témájú, több európai partnert összefogó, európai hatást kiváltó projektek kapnak támogatást.

Kik pályázhatnak a civil társadalmi projektek pályázati kategóriában?

Nonprofit szervezetek, ideértve a civil társadalmi szervezeteket, az oktatási, kulturális és kutatóintézeteket.

Kik lehetnek partnerek?

Helyi / regionális állami hatóságok vagy nonprofit szervezetek, ideértve a civil társadalmi szervezeteket, az oktatási, kulturális vagy kutatóintézeteket, a testvérvárosi bizottságokat és hálózatokat.

A rendezvényre szeretettel várjuk a nonprofit és civil társadalmi szervezetek, oktatási, kulturális és kutatóintézetek munkatársait, vagyis mindazokat, akik pályázatot nyújthatnak be az Európa a polgárokért program civil társadalmi projektek pályázati kategóriájában. Örömmel várjuk helyi / regionális állami hatóságok, valamint testvérvárosi bizottságok és hálózatok képviselőit is, akik partnerként vehetnek részt civil társadalmi projektekben.

Az információs napon szó lesz az Európa a polgárokért programról, annak felépítéséről, prioritásairól, változásairól, valamint már korábban megvalósított jó példákról. A főként gyakorlati információkra fókuszáló rendezvényen áttekintjük a pénzügyi és a pályázat beadásával kapcsolatos tudnivalókat, a pályázati feltételeket, valamint a bírálati szempontokat, ezzel is segítve a sikeres felkészülést.

program, regisztráció: tka.hu

Félmillió önkéntes segíti a civileket

Két év hanyatlás után újra növekedésnek indult a nonprofit szektor: jelentősen emelkedett a szféra bevétele és a foglalkoztatottak száma is annak ellenére, hogy összbevételt tekintve folyamatosan csökken az állami támogatás aránya – derül ki a lapunk által megismert adatokból. A növekedés hátterében azonban nem a civil szervezetek helyzetének javulása áll, hanem az egészségügyi szolgáltatók szektorból való kivonulása. A nonprofit szféra 2014-ben 140 milliárd forint adományt osztott szét, de ennek csak negyede jutott a lakosságnak.

A teljes nonprofit szektor fejlődését három fontos mutatóval lehet érzékeltetni: a működő szervezetek számával, a bevételek reálértékével és a foglalkoztatotti létszámmal. Az elmúlt két évtizedben 2012-ben először fordult elő, hogy mindhárom görbe lefelé mozdult el az előző évhez képest, és ez folytatódott 2013-ban is: a bevételek reálértéke körülbelül 3, míg a munkavállalók száma 11 százalékkal esett vissza.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss elemzése szerint a 2014-es esztendő azonban végre újra jelentős pozitív változást hozott: ugyan a működő szervezetek száma 1 százalékkal csökkent, a bevételek 19 százalékkal nőttek, a foglalkoztatottság pedig 18 százalékkal bővült a szférában.

A javulás ráadásul annak ellenére következett be, hogy folytatódott az állami támogatásokból származó források arányának csökkenése. A teljes szektor bevételeinek kevesebb mint harmada (29 százalék) származott állami vagy önkormányzati költségvetésből, ami a korábbi évinél 6 százalékponttal, 10 milliárd forinttal kevesebb. A kieső összeget a szervezeteknek saját bevételekből kellett pótolniuk.

A vizsgált időszakban mintegy 12 ezer szervezet nyújtott pénzbeli vagy természetbeni adományt összesen 140 milliárd forint értékben, aminek negyede a lakosságnak, háromnegyede különféle szervezeteknek jutott. A támogatásból 125 milliárd forint pénzbeli adomány volt.

Ötödével több bevétel

A nonprofit szférát két, egymástól eltérő sokaság alkotja: a szektor közel kilenctizedét adó, ám viszonylag szerényebb gazdasági súlyú klasszikus civil szervezetek, illetve a szféra bevételének és munkahelyeinek többségét biztosító, mintegy négy és fél ezer nonprofit vállalkozás. 2014-ben 63,9 ezer civil és egyéb nonprofit szervezet működött Magyarországon, bő harmaduk (22 ezer) alapítványi formában, 42 ezer társas nonprofit szervezetként. Az alapítványok mintegy kétharmadának tevékenysége továbbra is három területhez, az oktatáshoz, a szociális ellátáshoz és a kultúrához köthető. A társas nonprofit szervezetek körében a szabadidős és a sportegyesületek, valamint a kulturális szervezetek aránya volt a legnagyobb.

A nonprofit szféra összbevétele megközelítőleg 1472 milliárd forint volt 2014-ben, az előző évinél 230 milliárd forinttal több. Az 500 ezer forint alatti bevételű szervezetek aránya 42-ről 41 százalékra csökkent, az alacsony bevétel továbbra is a klasszikus civil szervezetek esetében a leggyakoribb. A bevételek zöme továbbra is Budapestre koncentrálódik, a vidék hátránya ezen a területen 2014-ben sem csökkent: az összbevétel 56 százaléka a fővárosba került, mindössze 7 százalék jutott a községeknek. Nagy a különbség aszerint is, hogy a nonprofit szervezetek milyen ágazatban tevékenykednek: a sport- és szabadidős szervezetek súlyuknál sokkal kisebb arányban részesedtek a forrásokból, a gazdaság-, valamint településfejlesztésben tevékenykedő szervezetek pénzügyi helyzete viszont az átlagnál sokkal kedvezőbben alakult.

2014-ben a nonprofit szektor összesen 153 ezer embert foglalkoztatott, ez 2013-hoz képest 17 százalékos létszámnövekedést jelent. Közülük 102 ezer embert főállásban, 51 ezret részmunkaidőben alkalmaztak. A civil szféra elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban teremt munkalehetőséget: a fizetett alkalmazottak 69 százalékának a főváros és a megyeszékhelyek nonprofit szervezetei kínáltak munkalehetőséget, negyedük kisvárosi szervezeteknél végezte feladatát, és csupán az alkalmazottak 7 százaléka dolgozott községekben. A szektorban mért átlagos, közel 2,3 millió forintos bruttó éves bér 21 százalékkal marad el a nemzetgazdaságban mért átlagos keresettől.

A civil szférában sokan fizetség nélkül dolgoztak: 2014-ben a szektorban tevékenykedő önkéntes segítők becsült száma 490 ezer fő volt. Az általuk teljesített 55 millió munkaóra több mint 26,6 ezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felelt meg, munkájuk becsült értéke 60 milliárd forintra tehető. Az önkéntesek munkája különösen a kisebb szervezetek számára nélkülözhetetlen, esetükben ugyanis az önkéntes munka értéke a szervezet bevételének többszörösét tette ki, vagyis ezek szervezetek nem tudtak volna fizetni a munkáért.

Sok civil, kevés pénz

2014-ben a klasszikus civil szervezetek egyébként a teljes nonprofit szféra 87 százalékát képviselték, miközben az összbevétel mindössze 38 százalékával gazdálkodhattak. A civil szektor humánerőforrása különbözik a szféra többi részétől: a fizetett munkaerőnek csupán 31 százaléka dolgozik magánalapítványoknál, egyesületeknél, viszont az önkéntesek teljesítményének 96 százaléka a civil szférát erősíti. 2014-ben az állami források 31 százalékkal járultak hozzá a civilek bevételeihez, míg a magántámogatások költségvetésük több mint 35 százalékát biztosították. Az állami támogatáson belül a központi költségvetés körülbelül négy és félszer annyit juttatott a nonprofit szektorba, mint a helyi önkormányzatok. A tagdíjak szintén az átlagosnál nagyobb súllyal szerepeltek a bevételi források között. A nonprofit szférába a személyi jövedelemadó egy százalékából befolyó összegek 97 százalékát a civileknek ajánlották fel az emberek.

Háromszor annyi alkalmazott

A KSH megállapítja: bár a nonprofit szervezetek összes bevételének hazánk teljes GDP-jéhez viszonyított aránya még ma sem éri el az öt százalékot, a foglalkoztatásban jelentős szerepet vállal a szféra, hiszen 1993 óta háromszorosára nőtt a szektor munkaerő-piaci részesedése. Hangsúlyozzák azt is, hogy a 2012 és 2014 között lezajlott, a bevételben és foglalkoztatási mutatókban jelentkező változásokat nem a civil szervezetek idézték elő, hanem a nonprofit vállalkozások körében történt szerkezetátalakulás. Mint írják, 2013-ban számos, korábban nonprofit gazdasági társaságként működő egészségügyi szolgáltatót, intézetet, kórházat állami intézménnyé alakítottak át, így azok kikerültek szférából. 2014-ben ugyanakkor több, kommunális tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaság jelent meg a szektorban. Mindez visszatükröződik a bevételi és foglalkoztatási adatokban is. 2013-ban mintegy 108 milliárd forintnyi bevétel került ki a nonprofit szektorból, miközben egy évvel később a településgazdálkodás területére beáramló szolgáltatók önmagukban 172 milliárdnyi többletforrást „hoztak magukkal”. Az elemzés rámutat: az állami támogatások arányának jelentős csökkenése (35 százalékról 29-re) nem mutatható ki a klasszikus civilek esetében – sőt esetükben egyszázaléknyi növekedés jelentkezett –, így ezt egyértelműen a nonprofit vállalkozásoknál mért drasztikus állami forráscsökkenés okozta.

forrás: mno.hu

Visegrádi Alap 2016. évi pályázatai – kis- és standard projektek támogatására

A közép-európai együttműködés céljából létrehozott Visegrádi Csoport országai – Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia – által működtetett Nemzetközi Visegrádi Alap célja, hogy elősegítse elsősorban a visegrádi országok közötti szorosabb együttműködést a kultúra, a versenyképesség fejlesztése terén egyéni vagy közös kulturális és tudományos rendezvények támogatásával, az oktatás és a diákcserék előmozdításával, a kölcsönös turizmus fejlesztésével, a határon átnyúló együttműködések, valamint a tagországok civil kezdeményezéseinek és hallgatói mobilitásának támogatásával.

 

Határidő: 2016. december 01.

TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK

  1. kulturális együttműködés
  2. tudományos eszmecserék és kutatások
  3. oktatás
  4. diákcsere
  5. határokon átnyúló együttműködés
  6. turisztikai promóciók

Bármilyen témával lehet pályázni, amely a visegrádi országok polgárainak és szervezeteinek aktív közreműködésével elősegíti az együttműködést a kultúra, tudomány és kutatás, az oktatás, az ifjúsági csere, a turizmus és a határokon átnyúló kooperáció terén.

A projektben legalább három, visegrádi országból származó szervezetnek kell részt venni.

PÁLYÁZÓK KÖRE

Az Alap támogatásaira (az állami költségvetésből közvetlenül finanszírozott intézményeken, szervezetek kívül) gyakorlatilag mindenki pályázhat: szervezetek, iskolák, kulturális és kutató intézetek, helyi és regionális önkormányzatok, magánszemélyek.

forrás, bővebben: kerdezztervezzpalyazz.hu

A Civilszervezetek hallatják a hangjukat

2015 januárban, egy bevezető kampány keretében a MACI elindult az ismertség útján. Most itt az idő, hogy leleplezzük, hogy brummogásával és szerethető megjelenésével mit is képvisel.

A MACI-kampányt mi, az őt életre hívó civilszervezetek indítottuk útjára, hogy megmutassuk, hogy a civilszervezetek világa szerethető, értékteremtő, sokszínű világ, hogy hozzánk, civilszervezetekhez rengeteg pozitív változás, gondoskodás, igazságkeresés, érdekképviselet, jótékonyság tartozik. Kampányunkon keresztül szeretnénk bemutatni, hogy a civilszervezetek világát mi, ebben az országban élő, dolgozó emberek hozzuk létre, és a mi álmaink, elvárásaink, önkéntes munkánk, adományaink formálják azt.

A MACI mi vagyunk

A Magyar Civilszervezetek (MACI) önszerveződő közössége vagyunk. Ahol a MACI, ott a szolidaritás, a gondoskodás, az odafigyelés, az állampolgárok szempontjainak és érdekeinek képviselete – a közösségi lét feltételei. Mi, a MACI, ezekért az értékekért dolgozunk, és szeretnénk, ha tevékenységünkről, eredményeinkről, sikereinkről sokak hallanának, ha betekintést nyújthatnánk szerteágazó, sokrétű munkánkba.

Jelenleg közel 100 szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, és további több száz civilszervezet csatlakozását várjuk a kampány elindulásával. A közösséghez való csatlakozás feltétele, hogy a szervezet bejegyzett legyen, átláthatóan és pártpolitikától mentesen működjön.

A kampány

A kampány kommunikációs szakemberek és a civilszervezetek több hónapos közös gondolkodásának eredményeként állt össze, és 7 civilszervezet, valamint az ARC képviselőiből álló csapat szervezte meg. A kampány célja a civilszervezetek ismertségének növelése és még szélesebb körű elfogadtatása.

A MACI egy jelkép, és mint ilyen, bizonyos kritériumoknak, úgymint átlátható gazdálkodás, nyilvános tevékenység, pártpolitikától független működés – hogy csak a legalapvetőbbeket említsük – meg kell felelnie az őt használó civilszervezetnek.

Szándékosan választottunk olyan jelképet, amely az érzelmekre hat. Úgy véljük a MACI kedvelt figurája segít azonosíthatóvá, észrevehetővé tenni a civilszervezeteket, és képes azon társadalmi rétegek figyelmét is felhívni tevékenységünkre, akik eddig keveset tudtak rólunk, vagy akár érdektelenek voltak irányunkban. Hosszú távú célunk az, hogy a jövőben, ha valaki találkozik a maci emblémával, azonnal ugorjon be neki, hogy az adott dolognak köze van a civilszervezetekhez.

Elindítottuk a www.sziamaci.hu weboldalunkat, ahol elmagyarázzuk, hogy mik azok a civilszervezetek, hogyan működnek és miért van rájuk szükség. A weboldal kereső funkciója megkönnyíti a civilszervezetetekkel való kapcsolatfelvételt, segít megtalálni azokat, akár segítségnyújtásról, akár adományozásról (1%), akár segítség-kérésről van szó.

Online fórumokon terjedő kisfilmjeinkben színészek szólalnak meg, akik maguk is aktív támogatói a civilszervezeteknek. „A civil az, aki tesz valamit a közért, és azért, hogy szabad lehessen. Ez a szabadság ára. A demokrácia melós műfaj!” –fogalmaz Novák Péter. (A videók megtekinthetők a www.sziamaci.hu oldalon)

Tudtad,

  • hogy a civilszervezetek évszázadok óta vannak jelen Magyarországon? Hogy civil kezdeményezésben jött létre az első óvoda, leánynevelde, gyerekkórház, tbc-klinika, mentőszolgálat, munkaközvetítő? És ki ne hallott volna a Széchenyi által kezdeményezett Magyar Tudományos Akadémiáról, amely civilszervezetként indult a reformkorban, azóta pedig az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének egyik kulcsintézménye?!
  • hogy a KSH legutóbbi gyorsjelentése szerint 2013-ban 57 ezer civilszervezet működött hazánkban, 525 milliárd Ft bevétellel gazdálkodott, 41 ezer főt foglalkoztatott és majd félmillió önkéntes segítette munkáját.

Eddig külön-külön brummogtunk, mostantól összehangoltan hallatjuk hangunkat!
https://www.youtube.com/watch?v=IEgLgpSoxSk&feature=youtu.be

További információkért látogasson el a www.sziamaci.hu weboldalunkra vagy a https://www.facebook.com/sziamaci facebook profilunkra!

Csaknem 300 millió forinttal támogatta a külhoni magyar szervezeteket az NKA

Az NKA 396 külhoni magyar pályázatot támogatott 291 millió forintot meghaladó értékben, a pályaművek 65 százaléka Erdélyből, 19 százaléka a Vajdaságból, 13 százaléka a Felvidékről és 3 százaléka Kárpátaljáról érkezett.

Csaknem 300 millió forinttal támogatta a külhoni magyar szervezeteket az elmúlt egy évben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) – közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a romániai Érmindszenten.

A politikus a partiumi magyar egyházi és politikai vezetőkkel folytatott megbeszélések után tartott pénteki sajtótájékoztatón elmondta, az NKA 396 külhoni magyar pályázatot támogatott 291 millió forintot meghaladó értékben, a pályaművek 65 százaléka Erdélyből, 19 százaléka a Vajdaságból, 13 százaléka a Felvidékről és 3 százaléka Kárpátaljáról érkezett.

Tájékoztatása szerint a támogatott pályázatok többsége a közművelődés, a népművészet, a könyvkiadás, valamint a szépirodalom és az ismeretterjesztés területen indult. Témájuk szerint tíz kollégium bírálta el a kérelmeket, a pályázok részesültek az emberi erőforrások miniszteri keretének támogatásában is.

Rétvári Bence az Ady Endre szülőházánál tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a magyar kultúra elképzelhetetlen a határon túli magyar területek nélkül. Szavai szerint ha a kultúráról van szó, akkor „csak Kárpát-medencei egységes térben gondolkodhatunk”.

A magyar kulturális örökség jó része a mai trianoni határokon túl kívül jött létre, ezért fontos, hogy Magyarország anyagilag is támogassa a határon túli kultúrát – fogalmazott az államtitkár. Elmondta, az elmúlt négy évben nőtt a sikerrel pályázó határon túli szervezetek száma: 2010-ben a pályázók 54 százaléka tudott nyerni, ez a szám mára 72 százalékra emelkedett.

Az NKA az elmúlt években olyan programokat támogatott, mint a Felvidéken a Gombaszögi Nyári Tábor vagy a nagyváradi Szent László-napok – tette hozzá a politikus.

Az egyeztetésekről szólva Rétvári Bence elmondta, a megbeszéléseken áttekintették a magyar–román támogatási forrásokból Szatmárnémetiben és Nagykárolyban megvalósult beruházásokat is.

forrás: kormany.hu

PRO BONO a társadalmi innovációért – interaktív konferencia

Colleen Bell az Egyesült Államok nagykövetasszonya nyitotta meg az Önkéntes Központ Alapítvány szervezésében tartott PRO BONO a társadalmi innovációért – című interaktív konferenciát, melyre 2015. február 23-án a KPMG Konferencia központban került sor.

 A klasszikus önkéntes tevékenységek mellett, Magyarországon is egyre nagyobb teret nyer a szaktudáson alapuló és a pro bono (önkéntesség). Folyamatosan nő azok száma, akik felismerik, hogy a pro bono, mind a vállalat, mind a fogadó helyek számára magas hozzáadott értéket képvisel. A pro bono formában nyújtott tanácsadás és szakmai segítség, komoly szaktudást jelent a fogadó szervezeteknek, a legtöbb esetben olyan területeken, melyeken a szervezetek a szolgáltatások piaci árát nem tudnák megfizetni. A hazai vállalatok magasan képzett munkatársai, így igen értékes szervezet- és menedzsmentfejlesztési támogatást biztosíthatnak a hazai civil szervezetek számára. E tudásnak a civil szektorba való áramlása rendkívüli jelentőséggel bír. A pro bono projektek egyúttal kiváló tanulási és fejlődési lehetőséget kínálnak a vállalatok számára is, azaz a fejlődés kölcsönös lehet, továbbá a vállalaton belüli tehetséggondozás és motiváció-erősítés fontos eszközévé is válhat. A pro bono projektek révén a munkatársak olyan helyzetekbe kerülhetnek, melyek újszerű megközelítést igényelnek, illetve amelyek közelebb viszik őket bizonyos társadalmi problematikák jobb megértéséhez. Tapasztalataink alapján, a hazai nagyvállalatok vezetői közül számosan nyitottak a pro bono önkéntesség kínálta lehetőségekre, de a legtöbb cégnél még nem indult el a terület fejlesztése. A pro bono projektek beemelése a hagyományos vállalati önkéntes programok mellé mindannyiunk közös érdeke.

 A Pro bono a társadalmi innovációért eseményen a vállalati és a civil szféra több mint 100 képviselője jelent meg. A színvonalas előadások után a konferencia résztvevői kérdéseket tettek fel a magyar és külföldi előadóknak. A teremben ülők hallhattak a Pro bono előnyeiről és kihívásairól a reklámipar számára, a pro bono építéséről, platformjairól és hatásméréseiről is. Továbbá amerikai és német példákat ismerhettek meg pro bono  tevékenységekről. Elhangzott többek között Jenny Lawson a Points of Light Foundation elnökhelyettesétől, hogy a Pro Bono tevékenységek által nagymértékben megnő a munkatársak lojalitása a cégükhöz valamint többszörösére nőnek az emberi kompetenciák és képességek. Egy magyarországi nagyvállalat szemszögéből világította meg a Pro Bono jelentőségét Gábor Zoltán a GE Magyarország regionális vezetője, akinek a tapasztalatai alapján az a legfontosabb, hogy rászánjuk magunkat a vállalati önkéntességre és utána beleszeretünk. Egy jó vállalati önkéntes és Pro bono programhoz nagyon fontos a vezetők elköteleződése. Joel Bashevkin, ügyvezető igazgató, Taproot Foundation (San Francisco, USA): A pro bono ereje, globális trendek és jó gyakorlatok c. előadásában megosztotta a hallgatókkal, hogy a Taproot mit tanult a prob bono kapcsán. Kiemelte, hogy ez a fajta önkéntes tevékenység az összes szociális területen is nagyon jól tud működni és, hogy a pro bono értéket teremt és értéket hoz a világba. A kellemes hangulatban töltött nap során még nagyon sok hasznos információ hangzott el azok számára, akik megjelentek és e témában tájékozódni és fejlődni szeretnének. Bízunk benne, hogy az esemény hozzájárult annak elősegítéséhez, hogy a közeljövőben minél többen kialakíthassák a szervezetük vagy cégük számára leginkább testhezálló Pro Bono programot.

A konferencia programjáról és az előadókról a www.prokonf.hu oldalon lehet tájékozódni